Aldi vs. Lidl: A diszkontláncok versenye és hatása a gazdaságra
- Bíró Bence
- márc. 15.
- 4 perc olvasás
Frissítve: márc. 16.
A diszkontláncok gyors terjeszkedése Magyarországon
Az Aldi és a Lidl a világ talán két legismertebb diszkontlánca, amelyek meghatározó szereplői a globális élelmiszer-kiskereskedelemnek. Németországból indultak, és stratégiájukat az alacsony árakra, hatékonyságra, valamint saját márkás termékeikre építik. Magyarországon is egyre nagyobb szerepet játszanak.
A Lidl 2021-ben még csak 186 üzlettel rendelkezett hazánkban, de 2024-re ez a szám elérte a 250-et, ami három év alatt 34,4%-os növekedést jelent. Emellett a cég magyarországi leányvállalatának árbevétele az időszakban 53,5%-kal nőtt. A gazdasági helyzet miatt a vásárlók árérzékenysége megnőtt, ami tovább erősíti pozíciójukat. Népszerűségük a jövőben gazdasági helyzettől és a fogyasztói preferenciáktól is függ, de hosszú távon egyre inkább meghatározó szerepet tölthetnek be az élelmiszerláncok között.
A hagyományos szupermarketláncok, mint a Tesco vagy a Spar, egyre komolyabb versenyhelyzetbe kerülnek. Magyarországon a Lidl jelenleg az egyik legnagyobb forgalmú üzletlánc, míg az Aldi dinamikusan növeli piaci részesedését. Az adatok szerint az Aldi és a Lidl egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar élelmiszer-kiskereskedelem piacából, és a következő években várhatóan tovább erősítik pozíciójukat.
A globális és helyi trendek egyensúlyozása
A McKinsey szerint az Aldi és a Lidl jövőbeni sikerének kulcsa a globális és helyi trendek egyensúlyozásában keresendő. A gazdasági bizonytalanság és az infláció miatt a fogyasztók egyre inkább a diszkontláncok felé orientálódnak, mivel azok megbízhatóan kínálnak alacsony árakat és jó minőséget, amelyet erős marketingkampányokkal támogatnak.
Az infláció és a fogyasztói magatartás változása
Az infláció és gazdasági bizonytalanság kezelésében, valamint a költségcsökkentési stratégiákban a Lidl és az Aldi eddig megverték a piaci résztvevőket. Szerepük egyre nagyobb lesz a kiskereskedelmi piacon, és nem várható változás, csak ha egy új szereplő érkezik, aki átír mindent.
Ez a trend nemcsak a magyar viszonylatban figyelhető meg, hanem globálisan is, például a Lidl terjeszkedése az USA-ban, ami előrevetíti, hogy a diszkontláncok egyre nagyobb szerepet fognak játszani a jövőben, átalakítva a normákat.
A két lánc nemcsak az alacsony áraival és a hatékony működésével marad versenyképes, hanem azzal is, hogy folyamatosan alkalmazkodik a változó fogyasztói igényekhez és piaci trendekhez, valamint fejleszti a fenntarthatóságát és a digitalizációját.
A városi életstílus gyorsuló tempója és az egyre kevesebb idő, amit az emberek a vásárlásra szánnak, jelentősen hozzájárul az ezen típusú üzletek népszerűségéhez. A világjárvány hatására tovább nőtt az igény a költséghatékony és gyors bevásárlási lehetőségek iránt. A Mastercard Economics Institute előrejelzései szerint a fogyasztók egyre inkább a lényeges kiadásokra koncentrálnak, és kerülik a luxuscikkek vásárlását. Ezek az üzletek egyszerűségükkel, gyorsaságukkal és kiszámítható, alacsony áraikkal fogják meg a fogyasztókat. A kisebb, jól áttekinthető vásárlói tér és a korlátozott, de elégséges termékválaszték lehetővé teszi a gyors bevásárlást, míg az önkiszolgáló fizetési rendszerek tovább növelik a hatékonyságot.
Emellett a diszkontláncok egyre inkább hangsúlyozzák a minőségi termékek kínálatát is. Például az Aldi és a Lidl saját márkás prémium termékeket vezettek be, amelyek versenyre kelhetnek a hagyományos márkák termékeivel. Ez lehetővé teszi számukra, hogy ne csupán az árérzékeny fogyasztókat szólítsák meg, hanem azokat is, akik a minőségi élelmiszerek iránt érdeklődnek. Emellett tematikus hetek keretében országspecifikus kínálattal várják vásárlóikat, amelyeket erős kampányidőszak előz meg.
Az üzletek lokációja a városok legforgalmasabb helyein található, sok esetben a Lidl és Aldi üzletek már-már egymás mellett helyezkednek el, ami mutatja, mennyire fontos az üzletek elhelyezése egy ilyen versengő piaci helyzetben.
Az e-kereskedelem és a fiatal generációk megcélzása
Az e-kereskedelem integrációja is egyre nagyobb szerepet játszik a diszkontláncok működésében, mivel a fogyasztói szokások gyorsan változnak, és az online vásárlási lehetőségek iránti igény folyamatosan növekszik. A gyors kiszállítási opciók, mint például a háztól házig szállítás vagy az online rendelés és személyes átvétel, lehetővé teszik a vásárlók számára, hogy időt takarítsanak meg, és ne kelljen fizikailag jelen lenniük az üzletben.
Hirdetési szempontból a fiatal fogyasztók, elsősorban a Z generáció (1995 és 2009 között születettek) elvárja, hogy ne csak a szokásos platformokon legyenek elérhetőek az akciókról szóló hírek. Ők voltak azok, akik elsőként Instagramon és TikTokon is hirdettek, és ezek a kampányok nagy sikert értek el. Az online platformokon gyűjtött adatok alapján a diszkontláncok személyre szabott ajánlatokat és akciókat kínálhatnak, ami növeli a vásárlói elégedettséget és lojalitást.
A fenntarthatósági szempontok egyre fontosabb szerepet kapnak a kiskereskedelemben. Az Aldi és a Lidl is nagy hangsúlyt fektet az energiahatékony üzletek létrehozására, a csomagolás minimalizálására és a fenntartható forrásból származó alapanyagok előtérbe helyezésére. Az újrahasznosítható csomagolóanyagok, a környezetbarát beszállítói láncok és a kevesebb élelmiszer-hulladék generálása mind olyan lépések, amelyekkel egyrészt tudatos vásárlókat próbálnak szerezni, viszont legfőbb céljuk a költségek minimalizálása, ezáltal ezek a vállalatok versenyelőnyt próbálnak kovácsolni maguknak, miközben a környezeti hatásaikat is minimalizálják.
Az energia- és így legfőképp a költséghatékonyságra való törekvés részeként mindkét lánc számos üzletében telepített napelemeket, energiatakarékos hűtőberendezéseket és LED-világítást. Az áruházláncok számára az is fontos, hogy a helyi termelőkkel való együttműködést elősegítsék, így erősítve a regionális gazdaságot és csökkentve az ellátási lánc karbonlábnyomát, valamint minimalizálva a szállítási költségeket.
A logisztikai rendszer szigorúan optimalizált, amelyre automatizált raktárakat és mesterséges intelligencián alapuló készletgazdálkodási rendszereket vezettek be. Ezekkel csökkenthető a pazarlás és növelhető a termékek elérhetősége. Versenytársaiknál átlagosan 10-20%-kal magasabb bért kínálnak dolgozóiknak, amivel ismételten versenyelőnybe kerülnek a piacon.
Az új piacra lépők megszorongathatják az eddigi élmezőnyt?
Az ár-érték arányban kedvező megoldások iránti kereslet növekedése nemcsak a meglévő kereskedők, mint az Aldi vagy a Lidl térnyerését segíti, hanem új piaci szereplők megjelenését is előmozdítja.
Erre a trendre jó példa az orosz Mere diszkontlánc, amely már több európai országban is megjelent, és jelenleg Magyarországra történő terjeszkedését tervezi. A Mere alacsony áraival és egyfajta letisztult, nosztalgikus hangulattal igyekszik megnyerni a magyar vásárlói réteget. Ez azt jelenti, hogy az árakba nem építik be a dolgozók magas bérét vagy a marketingre fordított összeget.
Emellett a vásárlói élményre sem fordítanak jelentős figyelmet, amit boltjaik egyszerű, raktárszerű kialakítása is tükröz – szemben a Lidl vagy az Aldi modernebb üzletkoncepciójával. Ez a stratégia pontosan illeszkedik ahhoz a fogyasztói igényhez, amelyet a gazdasági bizonytalanságok és az infláció gerjesztenek.
A jövőben valószínűleg további hasonló profilú cégek léphetnek be a piacra, vagy a meglévők bővíthetik a kínálatukat és boltjaik számát, főleg hazánk ár érzékenyebb területein, hogy még inkább megfeleljenek a költségtudatos vásárlói igényeknek. Ez a folyamat tovább erősítheti a versenyt, és elősegítheti, hogy a vásárlók számára még kedvezőbb árak és minőségi termékek legyenek elérhetők.