(Forrás: Justin Sullivan, Getty Images)
A Silicon Valley Bank az USA 16. legnagyobb mérlegfőösszegű bankja volt, melynek elsősorban a technológiai szektorban tevékenykedő korai vagy növekedési fázisban lévő startupok voltak a betétesei. Ezek a cégek sokszor extrém magas értékeltség mellett jelentős mennyiségű tőkét tudtak bevonni az elmúlt években, elsősorban a koronavírus-járvány kitörésére adott gazdaságpolitikai és jegybanki reakciónak köszönhetően. A nullára levágott kamatok és az óriási mértékű mennyiségi lazítás következményeként megvalósult befektetések okán, ezeknél a stratupoknál jelentős készpénzállomány jelent meg, melyet az SVB-nél helyeztek el, aminek köszönhetően a bank betétállománya két év alatt megháromszorozódott.
A rövid idő alatt beáramlott hatalmas betétállománnyal értelemszerűen kezdeni kellett valamit, azonban csak kisebb mértékben növekedett meg a kihelyezett hitelek állománya, – nehéz is hirtelen ekkora összeget értelmesen kihitelezni – nagyobb részben hosszabb államkötvényeket és jelzálogleveleket vásároltak belőle. Méghozzá olyan periódusban tették ezt, amikor az állampapír hozamok historikusan is kiemelkedően alacsonyak voltak (piros téglalap). Viszont ezek a hosszabb hozamok még így is nagyobbak voltak, mint amit a bank rövid oldalon, tehát a betéteseinek fizetett, így pozitív kamatbevétellel működtek.
Infláció, monetáris politikai fordulat és elszálló kötvényhozamok
(A 10 éves amerikai államkötvény hozama 2010-től napjainkig)
Azonban a FED 2022 márciusában agresszív kamatemelésekbe kezdett, miután bebizonyosodott számára is, hogy a sokáig átmenetinek bélyegzett infláció mégsem lesz annyira átmeneti és nem lehet legyőzni érdemi monetáris szigorítás nélkül. A kamatemelések hatására a kötvénypiacokon nagy hozamemelkedés indult (kék nyíl), melynek több hatása is volt az SVB-re. Egyrészt a korai vagy növekedési fázisú startupok, azaz a bank betéteseinek a finanszírozása jelentősen megváltozott, alacsonyabb értékeltségen és jóval nehezebben jutottak csak finanszírozáshoz, miközben ezek jellemzően veszteséges vállalatok, azaz égetik a pénzt és nem termelik, így a korábban tapasztalt nagy mértékű betétbeáramlás a visszájára fordult. Továbbá a rövid amerikai kötvényhozamok még magasabb szintre emelkedtek, mint az ábrán látható 10 éves kötvény hozam, egészen 5% környékére, ami szintén betételszívó hatást jelentett.
Valamint az emelkedő hozamok az emelkedő diszkontrátákon keresztül a bank kötvény portfólióját is igen jelentős mértékben leértékelték, amelyet a hosszú lejárattal járó magas duráció – azaz a kamatkörnyezet megváltozására való nagyfokú érzékenység – magyaráz. Ez az átértékelődés akkora mértékű volt, hogy a bank lényegében a teljes 13,7 milliárd dolláros szavatoló tőkéjét papíron elbukta.
(Az SVB a teljes szavatoló tőkéjét elbukta a kötvény portfóliójának az átértékelődésével)
Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez önmagában nem jelentett volna problémát, mivel ezek nem realizált veszteségek voltak, hiszen ezeket a papírokat azzal a céllal vették, hogy lejáratig tartsák, így a jelenlegi árfolyamveszteségeket nem kellett volna normál esetben realizálniuk.
A közösségi média szerepe
Bank run-ból jó párat láthattunk már a történelem során, azonban az SVB-ből korábban soha nem látott sebességgel kezdték meg a betétesek a pénzük kivonását, melyben kulcsszerepet játszott a közösségi média, elsősorban az angolszász országokban jóval népszerűbb Twitter. A romló körülmények között történt ugyanis, hogy Peter Thiel korábbi PayPal és Palantir társalapító, jelenleg kockázati-tőke befektető elkezdte kivonni a Founders Fund névű alapjának pénzét az SVB-ből és erre buzdította a startupjait is. A pletyka, hogy az SVB-nek likviditási problémai lehetnek, önbeteljesítő jóslatnak bizonyult.
A betétesek villám gyorsan elkezdték kiszedni a pénzüket, melynek a bank próbált eleget tenni, még egy 24 milliárd dollár könyv szerinti értékű kötvény portfóliótól is megszabadult 10 százalékos diszkonttal – a korábban nem realizált veszteség egy részéből így realizált veszteség lett – melyet, mint utóbb kiderült a Goldman Sachs vett meg tőle. Azonban ez sem volt elég így a Silicon Valley Bank másfél nap leforgása alatt fizetésképtelenné vált.
Muszáj hangsúlyozni, hogy azon a pénteki napon mekkora mértékű betétkivonási igény érkezett be az SVB-hez, a 173 miliárd dollárnyi betétből egyetlen nap alatt 42 milliárdot akartak kivenni a betétesek, mely a betétek 24 százalékát jelenti. Ilyen mértékű betétkivonást egyetlen egy bank sem tudna elviselni ilyen rövid idő alatt.
Mi mehetett félre?
Véleményem szerint a bizalom megtörése tekinthető a bankpánik fő okozójának. Másrészről túl koncentrált betétesi állományuk volt, kevés nagy méretű vállalati ügyféllel, akik ráadásul kockázatos életszakaszban és területen operálnak. Továbbá ezek a startupok elsősorban fejlesztésre és a működési kiadásaik finanszírozására használják fel a pénzüket, nem pedig hosszú távú megtakarítási céllal rakják be a bankba. Szintén problémát jelentett, hogy a betétek több mint 90százaléka a betétbiztosítás (FDIC) szintje fölött volt (250 ezer dollár), ami extra motiváló tényezőt jelentett a bank run mellett. A hosszú lejáratú portfólió mérete is megkérdőjelezhető, hiszen láthatjuk, hogy milyen bizalmatlansági helyzetet okozhat egy ekkora pozíción elszenvedett realizálatlan veszteség.
Ami a szabályozókat illeti, pár éve a Trump adminisztráció alatt fogadtak el egy olyan törvényt, mely 50 milliárd dollár mérlegfőösszegről 250 milliárdra emelte azt a szintet, ami alatt jóval kevésbé szigorú tőkemegfelelési szabályoknak kell megfelelnie a küszöb alá eső bankoknak. Az SVB a maga 211 milliárdos mérlegfőösszegével épp, hogy alatta volt ennek a küszöbnek. Továbbá a sokáig nagyon alacsonyan tartott hozamok minden bizonnyal elkényelmesítettek piaci szereplőket, akik nem álltak készen egy ilyen gyorsasággal véghez vitt kamatemelési ciklusra, aminek ráadásul ki tudja, hogy hol a vége?!
Emellett van még egy számviteli vonzata is a történetnek. A lejáratig tartási szándékkal megvett értékpapíroknál (Hold To Maturity) a fedezési céllal kötött kamatcsere ügyletek (IRS) eredményét el kell számolni a tárgyévben az eredmény terhére, ellenben a HTM besorolású értékpapír árfolyamváltozásának hatását nem lehet. Ez jelentősen tudja befolyásolni a bankok éves eredményét, ami nem kívánatos a számukra, így az amerikai bankok ellenérdekeltek az IRS-ek megkötésében a HTM portfóliójukra.
Mi a helyzet a szabályozói reakcióval?
Nagyon gyors reakciót kaptak a piaci szereplők, hiszen még vasárnap a következő piac nyitás előtt rendezték az SVB betéteseinek helyzetét, oly módon, hogy az eredetileg nem biztosított betéteseket is kifizeti az FDIC, ellenben a részvényeseket, kötvényeseket nem mentik ki.
Emellett a FED előállt egy új programmal, mely a Bank Term Funding Program (BTFP) névre hallgat. Ennek a lényege, hogy a hasonló stressz szituációba kerülő bankok elhelyezhetik az állampapírjaikat, jelzálogleveleiket a FED-nél névértéken, cserébe kapnak likviditást a betéteseik kifizetésére, ezért a jövőben vélhetően elkerülhető lesz egy SVB-hez hasonló bankpánik.
Van-e rendszerszintű kockázat?
(A nem biztosított betétek aránya, illetve a nem realizált veszteségek szavatoló tőkéhez mért aránya, Forrás: Michael Burry twitter)
Jelenleg mindenki azt találgatja, hogy egyedi esetről van-e szó, illetve egyedi esetekről, hiszen egy másik kisebb bank, a New York-i Signature Bank (SBNY) is becsődölt a napokban. Azonban vélhetően nincsen rendszerszintű kockázat a bankrendszerben, hiszen ahogy a fenti ábrán is láthatjuk (piros karikák), mindkét bedőlt bank messze kilógott a többiek közül, mind a nem biztosított betétek arányában, mind a szavatoló tőkére vetített nem realizált veszteségek arányában.
Mindenesetre annyi látszik, hogy a bankrendszerben megingó bizalomból hosszú távon valószínűleg a nagyobb, tőkeerősebb bankok kerülhetnek ki győztesen, ami a verseny csökkenése felé mutat, melynek a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető.
Farkas Zsombor
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik, ezért a cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Comments