One country, two systems
Hongkong szigete már a kőkorszak óta lakott terület. A középkorban rendkívül előnyös helyzetének és kereskedelmének köszönhetően remekül prosperált, azonban amikor fordulópont következett be a Ming-dinasztia külpolitikájában, az elzárkózás következményeként a brit partraszállás idejére már csak árnyéka volt önmagának. Így 1842-ben az első ópiumháború után Nagy-Britannia gyarmatává vált a nankingi szerződés aláírásával.
Ugorva kicsit az időben, Hongkong történelmében az újabb jelentős történés a Kínához való visszatérés volt 1997-ben. A kommunista uralom alá kerülő Hongkong azzal az egyetlen feltétellel élt, hogy nagyfokú önállóságot élvezhessen és megtarthassa az azelőtti évtizedekben kialakított kapitalista berendezkedését 50 évig (2047-ig). E feltétellel alakult ki a „One Country Two Systems” kifejezés, amely alapján Hongkong Kína része, de megtartja saját rendszereit és életmódját. Hongkongnak Kína különleges közigazgatási területeként magas fokú autonómiája volt olyan területeken, mint a gazdaság, a külügy, valamint az oktatás, a tudomány, a kultúra, a sport, a vallás és a munkaügyi, illetve szociális szolgáltatások.
Mára már magas autonómiáról nehezen beszélhetünk, ugyanis Kína nem először - de talán most a legerősebben - megszegni látszik az 1997-es egyezményt a 2024. március 23-án hatályba lépő 23-as cikkellyel.
Törvényhozók az alaptörvény 23. cikkével foglalkozó ülésen 2024. március 19-én Hongkongban, Kínában Forrás: https://edition.cnn.com/2024/03/19/china/hong-kong-second-national-security-law-passed-intl-hnk/index.html
Hogy mi is ez a 23-as cikkely?
A 23-as cikkely tulajdonképpen a 2019-es demokráciapárti tiltakozások utáni 2020-ban bevezetett nemzetbiztonsági törvény kiskapuinak betömésére létrejövő törvénycsomag. A 23. cikkelyként ismert csomag frissíti, illetve új törvényeket vezet be a hazaárulásra, felkelésekre, az államtitkok eltulajdonítására, a nyilvános infrastruktúrák elleni szabotázsra, beleértve a számítógépes rendszereket, valamint a belügyekbe való külső beavatkozásra is. A csomag első hallásra átlagosnak tűnhet, hisz minden országnak vannak az előbb említett területekre meghatározott szabályai. Amik valójában a problémát jelentik a fejlett világ és a hongkongiak szemében, azok a tág, homályos definíciók, például az államtitok fogalma, amibe így beletartoznak többek között a jelentős politikai döntések, a gazdasági vagy társadalmi fejlődés és Hongkong külügyei is, amelyeknek pontosítása, megfogalmazása megegyezik Kína államtitokról szóló törvényével. Hogy lássuk miért is keltett ekkora felháborodást a cikkely, érdemes tudni, hogy a törvény például magában foglalja azt is, hogy ha valaki elégedetlen vagy nem akarja tovább támogatni a hatalmon lévőket, akkor börtönbe kerülhet, illetve, hogy ezek a büntetések 7 évtől az életfogytiglaniig is terjedhetnek.
Milyen reakciókat váltott ki az új törvénycsomag?
Több elemző, professzor, illetve ország is reagált az újonnan elfogadott törvényekre. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma például kijelentette, hogy az új törvényben "megvan a lehetőség arra, hogy felgyorsítsa Hongkong egykor nyitott társadalmának bezárását". Egyes professzorok szerint pedig a törvény „minden bizonnyal növelni fogja a hongkongi külföldi vállalkozások kétségeit, szorongását és bizonytalanságát."
Természetesen az Európai Unió sem hagyhatta szó nélkül a hongkongi történéseket és aggodalmát fejezte ki a jogszabály, Hongkong népének jogaira és szabadságára gyakorolt hatása miatt. Továbbá jogtudósok és az üzleti élet szereplői is azt nyilatkozták a CNN-nek, hogy az új törvényben szereplő, a korábban is említett tág fogalommeghatározások valószínűleg további szigorításokat eredményezhetnek a civil társadalommal szemben, és veszélyeztethetik a város egykoron erőteljes információcseréjét a vállalkozások számára, beleértve a pénzügyi szektort is.
Azonban akadnak olyanok is, akik szerint bár a homályos rendelkezések aggodalomra adnak okot, az új törvény rövidtávon nem sokat változtat, mivel átfedésben van a pekingi törvénnyel, amely már átformálta a hongkongi társadalmat, és megszüntette az ellenvéleményt.
Mit mond Stephen Roach?
Az ellenvélemény megszüntetése a közgazdászokat is elérte, ugyanis Stephen Roach a Morgan Stanley Asia korábbi elnöke nemrégiben azt nyilatkozta, hogy megtiltottak neki bármiféle bíráló véleménynyilvánítást a China Development Forumon. Ám ez nem állította meg Stephent abban, hogy továbbra is szót emeljen Hongkong érdekében. Roach a Financial Timesban megjelent februári kommentárjában jelentette ki, hogy „Hongkong is over”. A város „megszűnését” Hongkong belpolitikájának, Kína szerkezeti problémáinak és az egyre súlyosbodó amerikai-kínai feszültségnek tulajdonítja. Azt is állította, hogy Hongkong hanyatlásának kezdőpontja az volt, amikor Carrie Lam, volt kormányzó benyújtotta a kiadatási törvényjavaslatot, amely 2019-ben nagyszabású demokratikus tüntetéseket váltott ki. Úgy fogalmazott, hogy Peking ezt követően 2020-ban bevezette a nemzetbiztonsági törvényt, hogy „szétzúzza a helyi politikai autonómia minden megmaradt látszatát.”
Szerinte a külföldi befektetők komolyan felmérik a hongkongi üzleti tevékenység kockázatait, a jelenlegi bizonytalanságok közepette, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénycsomag hatására fokozódhat a tőkekiáramlás is. A márciusban elfogadott 23-as cikkely és annak mások által való véleményezése alátámasztani látszik Roach gondolatait Hongkong-ra nézve.
A 23-as cikkely és a nemzetbiztonsági törvény hatása
A város 7,5 millió lakosának túlnyomó többségének életében ezidáig semmit sem változtatott a 23-as cikkely, de alig két hónap telt el hatályba lépése óta, így a valódi hatás az alkalmazási módja alapján válik nyilvánvalóvá, a következő hónapokban és években. Egyik azonnali hatása, az Egyesült Államok felelete, amely már lépéseket tesz Hongkong megbüntetésére azzal a tervvel, hogy vízumkorlátozást ír elő azon helyi tisztviselőkre, akiket felelősnek tart a jogok és szabadságok elleni fellépésért. Továbbá, a Hongkongban működő külföldi cégek felülvizsgálják a hazai nemzetbiztonsági törvény működését, azonban jogászok és tanácsadók szerint a főbb változtatások nagy részét a pekingi nemzetbiztonsági törvény 2020-as hatályba lépése után már végrehajtották.
A munkaerőpiacra is hatással van a cikkely, már a 2020-ban bevezetett nemzetbiztonsági törvény után elkezdtek kivándorolni Hongkong lakosai. Csak az Egyesült Királyságban több mint 160 000 hongkongi telepedett le a törvény bevezetése óta, amely kétszeresénél is nagyobb a mindaddig letelepedett hongkongiak számának. Emellett London további lépéseket is tett annak érdekében, hogy üdvözölni tudja a letelepedni kívánókat már a 23. cikk elfogadása előtt. A korábbi törvénycsomag miatti kivándorlások szakemberek szerint azt implikálják, hogy a 23-as cikkely hatására is többen el fogják hagyni otthonukat.
Egy névtelen hongkongi akadémikus azt nyilatkozta, hogy „Hongkong nemzetközi pénzügyi központként való hírneve már régen elmúlt” és hogy „Nem a 23. cikkel kezdődött – ez különösen a national security law 2020-as átadása után történt – de az egész lejtőre került.” Ezt bizonyíthatja, hogy sok befektető, vállalat és bank például már 2020-ban megkezdte tevékenységének áthelyezését a politikailag érzékeny helyzet miatt Szingapúrba, amely Hongkong riválisa, és előnye, hogy független Kínától. A mostani szigorítás ellenbenegybeesik a hongkongi gazdaság és pénzügyi szektorának amúgy is nehéz időszakával, így nem lehet azt kijelenteni, hogy a pénzügyi szektor hanyatlása a törvénycsomag hatására kezdődött volna el. Az anyaország gazdaságával való szoros kapcsolata volt a város legnagyobb erőssége és most, hogy Kína gazdasági tevékenysége lassul, ez a kapcsolat teherré vált, hiszen a város tőzsdéje három év alatt közel felét veszítette értékéből. Több tucat szárazföldi ingatlanfejlesztő fizetésképtelenné vált a Hongkongban kibocsátott kötvényekkel, ami több milliárd dolláros veszteséget okozott a városban működő befektetési alapoknak, és rontotta kötvénypiacának imázsát. Tovább rontja a helyzetet, hogy Hongkongban megugrottak a kamatlábak, nagyjából az Egyesült Államokéval megegyezően. Ennek az az oka, hogy a város valutája szorosan a dollárhoz van kötve, és teljes mértékben dollárra váltható.
Ellenvéleményként azonban Shiu Sin-por, Peking jelenlegi főtanácsadója a hongkongi kérdésekben, azt mondta, hogy a jogszabályoknak nincs gyakorlati hatása a kereskedelemre vagy a pénzügyi piacokra. „Lehet, hogy ez imázsproblémát okoz, de a hétköznapi befektetők számára ez nem változtat” – mondta.
Összegzés
Habár az azonnali hatások egy pillanatra azt a látszatot kelthetik, hogy Stephen Roachnak nincs igaza, és Hongkongnak nincs vége, a más országok, elemzők és tudósok által megfogalmazott vélemények helytállók lehetnek. Kína saját arcára próbálja formálni Hongkongot és azáltal, hogy Hongkong elfogadta a 23-as cikkelyt, ennek teret is adott. Hongkong pénzügyi szektora hanyatlik, bár annak indokai nem egyértelműen az új törvényekre vezethetőek vissza, elveszti függetlenségét, illetve lakosait is, akik más országokba mennek tanulni és dolgozni. Mindent összevetve tehát, ahogy a szakértők is fogalmaztak: a 23-as cikkely lehet az utolsó szög Hongkong koporsójában.
Comments